A Veszprémi Főegyházmegye egyike az ország legrégebbi, Szent István király által alapított egyházmegyéknek, amelyet Boldog Gizella óta különleges kapocs kötött össze a királynékkal: hagyományosan a veszprémi püspökök koronázták meg a királynékat egészen az utolsó magyar uralkodó, IV. Károly hitveséig, Zita királynéig.
Veszprém az érseki székhelyek sorában ugyanakkor a legfiatalabb: Szent II. János Pál pápa 1993. május 30-án kelt Hungarorum gens kezdetű apostoli konstitúciójával emelte metropolitai székhellyé, egyben meghatározta a főegyházmegye mai területét, amelyet Veszprém vármegye, Zala vármegye egynegyed része, valamint néhány Fejér, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegyei település alkot.
A főegyházmegyében körülbelül 460 ezer ember él, közülük mintegy 300 ezren katolikusok. Az egyházmegye négy főesperesi és hét esperesi kerületből, valamint 180 plébániából áll, emellett több oktatási, szociális és kulturális intézményt tart fenn – köztük a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtárat és Levéltárat.
Az egyházmegye főpásztora 2019 óta dr. Udvardy György, általános érseki helynöke dr. Takáts István, gazdasági helynöke Szabó János, irodaigazgatója pedig Tornavölgyi Krisztián.
A Veszprémi Főegyházmegye védőszentje Szent Anna, társvédőszentje Boldog Gizella királyné.